’Valami bágyadt, jóleső fáradtságot érzett. Mint aki sokat futott, és most megérkezett. Mint aki hosszú időn át keresett valamit, és most megtalálta. És most már nincs több, és nincs tovább, mert ez a cél. Ez a cél, és mert ez a cél: mindegy, hogy mi lesz ezután. Jönnie kellett és eljött. Eljött, mert jönnie kellett. Mint ahogy az este eljön, ha letelik a nap. Mint ahogy a csillagok megjönnek, ha elmúlik az este.’
/Wass Albert/