Most rákapcsoltunk az esküvő szervezésére. Kell is, mert teljesen el vagyunk maradva, például még sehol nincsenek a papírjaink, azt sem tudjuk, mikor lesz, pedig mér csak egy hetünk van. Osztogatjuk a meghívókat is, tegnap pedig voltam próbafrizurát csináltatni. Kicsit ideges vagyok, hogyan lesz kész minden időre.

Túléltük Isztambult. Időnként tényleg nem volt könnyű.
Isztambul olyan város, ahol az arab érzések keverednek az európai gondolkodással. Csak az a kérdés, az adott esetben melyik kerekedik fölül. Nyaralni nem mennék oda. Nem is ajánlanám senkinek, hogy menjen. De ha az ember megfelelő lazasággal kezeli a teljes káoszt, kibírható.
Igazából nem is Isztambul, ami rossz volt, hanem a konferencia és az utitársaim egyike-másika. De most igazából nem tudom, hogy miért írok csupa negatív dolgot, mert tegnap úgy jöttem haza, hogy maga a város pozitív élmény volt.
Kettősség.

Viszont a Kis Herceg benne van a NagyKönyv szavazás első 12 helyezettjében. Igenigenigenigenigen....

Csak nem jutott idő az élménybeszámolóra.
Holnap indulunk Isztambulba. Nem mondhatnám, hogy nyugodt vagyok a Londonban történtek és a hétvégi törökországi robbantások után.
Majd lesz valahogy.

Hazaértünk, de most nincs időm írni. Fantasztikus volt...