Ma a Blues Kerben ebédeltünk a lányokkal, mivel úgy gondoltuk, ennyit igazán megérdemlünk, hamár nincs kajálda, és mindannyian lusták voltunk főzni a hétvégén. Na ebből 2 órás ebédszünet lett, mivel utána még meg kellett kóstolni a szomszéd kávézó isteni élénkítőit, és a napsütötte, süppedős narancssárga kanapétól nehéz volt szabadulni. De isteni jól éreztem magam, tőlem akár szokássá avandzsálhatnánk az ebéd ezen formáját. Nesze neked munkakedv... De Judit bejelentette az amerikai utat Dórának is- mire ő félrenyelte a forró csokit.
Szép ez a mai nap...

Ja, és a Legyek ura a végletekig unalmas volt. Nagyon jó gyerekszínészek, de a könyv hangulatából semmit nem adott vissza.