El volt felejtve teljesen. Úgy, mint mikor egy barátot nagyon fontosnak érzünk, megesküszünk, hogy ez mindig így lesz, és komolyan is gondoljuk, de tényleg... és akkor egyszercsak jön valaki, aki fontosabb lesz, és már semmire és senkire sincs időnk. Eleinte lelkiismeret furdalással gondolunk Rá, később már eszünkbe sem jut. Így járt szegény blog is, és még nagyon sokan, sokkal húsabb-vérebb barátok is...
Hetek óta nem jutott eszembe. És a legviccesebb... épp készülni akartam a keddi borászat órámra, próbálok valami összehasonlító adatot találni a reduktív és oxidatív technikárol, beírom keresőbe, hogy "reduktív bor", és mit dob ki.... Graphomania!
Drága Ebsik, kedves többiek.... sajnálom.