Jó. Most nagyon jó. Tegnap egész nap pakolásztam, megjött végre a szekrényünk és rend lett végre a szobában. És végre le lehet ülni a kanapéra vagy akár a fotelokba is, nem a ruhahalmok múlatják ott a napjaikat.
A hangom visszajött, még kicsit köhögök, de már látszik az alagút vége.
Szóval ott tartottam, hogy jó. De még mennyire... harmónia és szeretet... imádom ezt az állapotot.
Ma reggel viszont rájöttem, hogy nem szeretek esőben vezetni.