Zajlanak az események...
Bogárka egyetemre jelentkezett. Díjazom a bátorságát. Le a kalappal előtte, biztos nem lesz könnyű.
Be akartam adni egy kérvényt arra, hogy összevonva teljesíthessem a két hátralevő félévemet a másik szakomon, de Kornél lebeszélt róla. Nincs rá esély, hogy engedélyezzék. Ráadásul egy másik diplomamunkát is írnom kell. Valószínű a genomikából fogom írni, de nem tudom hogyan fog összejönni abból egy jó anyag. Ha más nem lesz beleírom a többi apróságot is.
Közben az összes volt évfolyamtársam arról sír nekem (gondolom nem csak nekem), hogy nem tudnak elhelyezkedni, nincs állás ebben a szakmában. Csak azt nem értem, hogy ezt eddig hogy nem látták... Mély nyomokat hagyott bennem Z. arca, mikor nevetve újságolta, hogy mennyire jól járt az ökológia tanszékkel, mert már akkor is csodálkoznak, ha havonta egyszer bemegy megkérdezni, hogy mi a helyzet arrafelé, míg mások agyon dolgozzák magukat. És amíg a mások publikáltak, TDK-ra készültek, PhD-sok lettek, addig felette eltelt az idő, most meg csak kapkodja a fejét és sopánkodik a kihagyott lehetőségeken.