Zöld sárga, zöld sárga.... éhes a sárkányka... világnak harmada... egyedül csak maga...

Újabb nap. Újabb lendület és küzdés. Megint úgy kezdtem neki, mint Szent Iván éjjelén: ma minden megtörténhet. Akár sikerülhetnek is a dolgok. Akár jól is érezhetem magam. Bár számomra már az is eredmény, hogy nem akarok megsülni a hőségtől, és hogy a parkolóban nem kaszáltam le azt az Opelt. Nem sokon múlott.
Tegnap egy beszélgetés volt fontos. Hegyeket görgetett mellkasomról. Könnyebb a légzés, élvezem az érzést. Ráznám magam, hogy a törmeléket is legörgessem, ne lássanak a dementorok.
És egy pillantás... az is kellett. Pont akkor, pont ott. Hiányzik, pedig este ott lesz. Jó.
És talán ma tényleg... új nap, új kezdet.