"Akkor is meglelem a szemünkben azt a könnyet, ami mind a kettőnket maradásra bírja, mert nem hiszem el, hogy valamennyi mosolyban lakozó apró öröm ne érne tovább az élet zajánál. Így ketten elbújva maradunk magunkban, virágnak gyermekeiként olvadva szavainkba."
/Zom/