Előadok a Straub-napokon. Ez a mai reggel nagy híre. Nem mondom, hogy nem számítottam rá, nem mondom, hogy nem esett volna rosszul, ha nem engem választanak, most mégis kicsit be vagyok tojva. Pláne, hogy november végén még szigorlat is, december elején meg ez az előadás... Jó lesz :-)
És tegnap délután megtörtént a csoda megint, amire már csak a legmerészebb álmaiban gondolna az ember. Nem merem elkiabálni.
Most szaladnom kellene sütni, mert sosem leszek kész, holnap vinnem kell egy csomó sütit az airsoftra, meg még az esti szerepjátékra is elő kellene készülni.
Arról meg nem is beszélek, hogy megint mi van a lakásban...