Punnyadt vagyok... még mindig nem sikerült felébredni rendesen. Borzasztó álmaim voltak... Te jó ég... senkinek nem kívánom. A hatásuk még most is rajtam hever.
Tegnap délután pedagógiai pszichológián sikerült megtudnom, hogy domináns szükséglet alapján választok párt magamnak. Ez a szükséglet pedig a szeretet, és azért vágyom rá, mert eddig megkaptam, és hiányzik. És mindez egy éretlen társkeresési motívum... Néven nevezzük a dolgokat... ez talán az első lépés? Valami hasonlót vágott a fejemhez tegnap Greg is csak kevésbé tudományosan.
Közben mások meg azt ismételgetik folyton, hogy nem szabad megváltoznom, mert így vagyok különleges... passz.

Délben találkozó a BioITWorld szerkesztőjével...